Veretes övek a Vetluga–Vjatka-folyóköz 9–11. századi régészeti hagyatékában
Tartalom
Az övkészlet elemei már a fémművesség megjelenése óta az anyagi kultúra legelterjedtebb forrásai közé tartoznak. A középkorra jellemző veretes övek nagy területen megtalálhatóak a Duna-mentétől a Csendes-óceánig. Formájukat és anyagukat tekintve jelentős egyezések figyelhetőek meg köztük, ugyanakkor a különböző régióknak megvannak a kulturális-történeti jellegzetességei.
A veretes övek mindig kiváltották a kutatók érdeklődését, mivel fontos forrás lévén tanulmányozni lehet általuk viselőjük kultúrájának kronológiai és regionális sajátosságait. Ezen forráscsoport vizsgálata számos, a török népekkel, a Kijevi Russzal, Szibériával és az Altajjal foglalkozó munkában megtörtént. Kidolgozásra kerültek az övkészletek egyes elemeinek tipológiái, megtörtént szemantikai áttekintésük, kronológiájuk kidolgozása és meghatározásra kerültek stílusbeli jellegzetességeik. Sajnos a publikációk többségében az anyagot az egyes kategóriák (veretek, csatok stb.) szerint tárgyalták és nem vették számba helyüket és szerepüket az övkészleten belül. Párhuzamaikat rendszerint formájukat és rögzítési módjukat figyelembe véve határozták meg és nem fektettek hangsúlyt a kialakításbeli jellegzetességeikre. A különböző készítményeknél meglévő számos közös „általános török” forma megléte, a legtöbb esetben növényi vagy geometrikus díszítéssel ellátott övrészlet megléte miatt többségüket a „sztyeppi díszítőművészetként” meghatározott stílushoz lehet kötni (Fjodorov-Davidov 1976, 61). Ebből kifolyólag az övek regionális és kronológiai sajátosságainak elkülönítése nehézségekbe ütközik. Ennek oka egyértelmű és érthető. Az öv bőr részének gyenge megtartása, a fémrészek néha rossz minősége, valamint a készletek hiányos volta – melynek hátterében állhatnak többek között a temetkezési rítus sajátosságai vagy a feltárás nem kielégítő kivitelezése és további szempontok is – megnehezítik a teljes övek rekonstrukcióját. A viseletek fémszerelékeinek hatalmas tengerében is könnyű eltévedni a külső formai hasonlóságok miatt. A nehézségeket csak fokozza, hogy nincs kidolgozva egységes terminológia a mintakincs fő elemeire. A „hármaslevél-motívum”, „lótusz”, „palmetta”, „palmettaháló”, „lángoló gyöngy” és még számos hangzatos kifejezés is előfordul, melyeket gyakran ugyanarra, vagy egymáshoz igen közeli motívumelemekre alkalmaznak, és amelyek nem segítik a különböző területek tárgyainak megfelelő összehasonlító vizsgálatát, különösen akkor, ha nem állnak rendelkezésre a tárgyakról dokumentációs céllal készült rajzok vagy fényképek.
Fejezetek
-
Bevezetés
-
A Vetluga–Vjatka-folyóköz a 9–11. százaban
-
A régió etnokulturális képe a 9–11. században
-
Általános információk a Vetluga–Vjatka-folyóköz temetőinek övleleteiről
-
Az övek funkcionális-szemantikai jelentése a Vetluga–Vjatka-folyóköz népességénél
-
Az övkészletek katalógusa
-
Az övkészletek leírása és rekonstrukciója
-
A Veszelov tanyán lévő temető
-
Vizsumi temető
-
Dubovszkiji temető
-
„Zaton Mihejeva” temetője
-
Krasznogorszkiji temető
-
„Nyizsnyjaja sztrelka” temetője
-
Ruszenyihai temető
-
„Cseremisszkoje kladbiscse” temetője
-
Jumai (Zagrebinói) temető
-
Az övek strukturális elemei és viseletük módja
-
A bőranyag azonosítása
-
A szíjak szabása és az övek felépítése
-
Крой поясов
-
Az övkészletek összetétele
-
Kомплектация поясных наборов
-
A veretes övek fő elemeinek rendszerezése
-
Övveretek
-
Csatok
-
Szíjvégek
-
Az övkészletek kronológiai és regionális sajátosságai
-
Az övkészletek főbb csoportjai és datálásuk
-
A kulturális kapcsolatok irányai az övkészletek alapján
-
Összefoglalás
-
Ásatási dokumentációk és adattári anyagok
-
Irodalom
-
A szövegben előforduló földrajzi és lelőhelynevek átírásai
-
Az övkészletek fémanyagának kémiai összetétele
-
Az övrészletet tartalmazó sírok numizmatikai leletei
Megjelent
Sorozatok
Nyomtatott ISSN
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-ShareAlike 4.0 International License.
