Ki hagyná el Asiát, Africát,vagy Itáliát, hogy Germániába menjen? Germánok a Kárpát-medencében
Tartalom
Jelen sorok szerzője a kutatók számára létező egyik legnehezebb feladatra vállalkozott az olvasó által kézben tartott könyv közrebocsátásával. A szakmai és az érdeklődő nagyközönség számára közérthető formában a múlt iránti érdeklődést felkelteni (természetesen úgy, hogy a tudományos tények is pontos rögzítésre kerüljenek) a mai korszak eszközeinek digitális „csábításai” mellett a gutenbergi univerzum eszköztárával szinte már lehetetlen. E munka elvégzésének megkísérlése azonban minden tudományos kutatással foglalkozó szakember számára elemi kötelességnek tekinthető.
I. (Nagy) Theoderich, Attila, Odoacer mind a világtörténelmet formáló olyan egyéniségek voltak, akiknek neve ma is széles körben ismert. Velük ellentétben Vannius, Ardarich, Kuniumund, vagy éppen Alboin alakjához nem kapcsolódnak könnyen előhívható képek és asszociációk. Ugyanez mondható el az őket körülvevő világról, tárgyakról, korszellemről, vagy hiedelmekről is. Az olvasó által kézben tartott könyv ezt a hiányt szeretné pótolni, kifejezetten a „sötét századokban” élő barbárok sokkal inkább színesnek mondható világának bemutatásával. A történettudomány, a régészet, a filológia és az újabban a rekonstrukciók fontos forrásbázisát biztosító természettudományok számos olyan új eredményt szolgáltattak, melyek jelentősen átrajzolták a korszakról alkotott elképzeléseinket. Térségünk ezekben az évszázadokban sajnálatos módon nem minden esetben ragadta meg az antik szépírók képzeletét, aminek köszönhetően az itt élő közösségek mindennapi életéről roppant kevés feljegyzés született. A tudósítások hiányának köszönhetően jelen könyv hasábjain sok esetben a jobb forrásadottságokkal rendelkező csoportokról és területekről származó, szemléletes párhuzamok is megjelennek a jobb megértés biztosításának érdekében. A helyi barbárok történeti szerepét és a korszak kultúrájában elfoglalt helyét ugyanakkor a szélesebb történeti és régészeti kontextus ismertetésével kívántam szemléltetni.
A Kárpát-medencében megtelepedő germánok történetét és régészeti emlékeit bemutató kötet a szakmai közönség mellett a korszak és a téma iránt érdeklődőknek, valamint a történész és régész tanulmányaikat megkezdő egyetemi hallgatóknak készült. Hazánkban a történeti korszakokat bemutató ismeretterjesztő munkák esetében még nem minden esetben számít bevett elemnek a száraz szakszövegtől sokszor elrugaszkodottabb stílus és a modern kultúrára reflektáló analógiák felsorakoztatása. A főként angolszász világban alkotó történészek ezeket az írói eszközöket már évtizedek óta alkalmazzák nem csak az ismeretterjesztő, hanem szakmunkáik megírásakor is. A népvándorlás korral foglalkozó hazai munkák lelkes olvasói számára ez a fajta attitűd nem lehet ismeretlen, hiszen az 1970-80-as években László Gyula és Bóna István is számos ilyen, zseniális stílusban megírt munkával gazdagította szakmai irodalmunkat. Élményszámba menően megfogalmazott soraik és magvas gondolataik számos fiatal és idős érdeklődő múlt iránti
elkötelezett szenvedélyének szolgáltattak táptalajt. Remélhetően ez az „újrakezdő”, a maga módján sokkal szerényebb kisérlet is megtalálja majd azt az olvasó közeget, mely nyitott az ilyen típusú ismeretátadásra.
Az események és jelenségek jobb megértésének, valamint a szórakoztatás elősegítésének érdekében több helyen is modern analógiák segítségével próbáltam az egykor volt világot és életet közelebb hozni a mai olvasóhoz. Az egyébként is rengeteg információval terhelt főszöveg mellett a kötetben ezért található közel 200 illusztráció is, mely segíthet az elmúlt korok jelenségeinek jobb megismerésében. A könyvben található képek és a hozzájuk kapcsolódó bőséges leírások kettős funkcíóval bírnak: egyrészt bemutatják és kiegészítik a szövegben leírt ismereteket, másrészt pedig olyan többlet információkat tartalmaznak, melyek a főbb mondanivalóhoz képest kiegészítő érdekességeket hordoznak magukban. A korszak és a népvándorlás kori kultúra világába történő elmélyülést segítik továbbá a szövegek mellett elhelyezett QR kódok is, melyek révén akár egy kora középkori „színházi” élményt is átélhet a nyájas olvasó. Természetesen a kötet ismeretein fellelkesülő érdeklődők a lábjegyzetekben elhelyezett szakirodalmi hivatkozások segítségével léphetnek egy új útra és bővíthetik tovább az itt megszerzett ismereteiket is.
Jelen munka egy hosszabban érlelődő folyamat részeként született meg. Első had- és fegyvertörténeti részeinek vázlatai még 2016–2019 között születtek meg (NKFI PD-16 121341 pályázat keretében), majd pedig az NMI László Gyula Intézet és a Magyarságkutató Intézet Régészettudományi Kutatóközpontjának berkein belül kezdődött meg a kézirat első „ősváltozatának” elkészítése. Az idő előrehaladtával a sorok száma csak nőttön- nőt és a hosszú időszakot bemutató részek újabb fejezetekkel bővültek. A kézirat végleges, teljesen átalakított és az 5. századot bemutató részekkel teljes formáját a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének kutatócsoportjában nyerte el (Keleti Örökségünk PPKE Interdiszciplináris Történeti és Régészeti Kutatócsoport [TKP2020-NKA-11] projekt).
A hosszúra nyúlt előszó végén természetesen szeretnék köszönetet mondani jelen munka megírásában és megjelentetésében nyújtott elévülhetetlen segítségéért Türk Attilának és Jancsik Balázsnak (PPKE BTK Régészettudományi Intézet), akik a TKP projekt levezénylésében, a kézirat megírásban és a formai kivitelezésben nyújtottak páratlan segítséget; Szabados Györgynek és Hoppál-Terebessy Rékának (korábbi László Gyula Intézet) az ötletért és az „ősváltozat” átnézéséért; Vida Tivadarnak (ELTE BTK Régészeti Intézet), B. Tóth Ágnesnek (SZTE BTK Régészeti Tanszék), Szenthe Gergelynek (MNM), Soós Eszternek (PTE BTK Régészeti intézet), Takács Miklósnak, Vass Lórántnak (PPKE BTK Régészettudományi Intézet), Neményi Rékának és Haramza Márknak (JPM Régészeti osztály), Gáll Erwinnek (Vasile Pârvan Régészeti Intézet, Bukarest), Dieter Quastnak (RGZM) a hosszú megtermékenyítő beszélgetésekért és szakmai tanácsokért; valamint Hézser Benedeknek (Norde Gard – az Északi Gárda), Baumgartner Ádámnak (Isenbrand saga) és Németh Miklósnak a hagyományőrző fotókért. A szakmai útmutatás és segítség mellett külön hála és köszönet illeti elsősorban az irántam mutatott türelméért édesapámat, édesanyámat, öcsémet, Jucit, mamát, Béla papát, valamint keresztfiaimat (Ábrahám Tamás és Nagy Kristóf). Segítségéért és javaslataiért külön szeretnék köszönetet mondani páromnak, Varga Mariannának (ELKH Nyelvtudományi Kutatóközpont), aki mindig csillogó szemmel hallgatja a germánokról és szokásaikról, valamint a ravennai mozaikokon megjelenő gazdátlan Theoderich kézről szóló történeteimet is.
Fejezetek
-
SZERZŐI ELŐSZÓ
-
I. BEVEZETŐ
-
Farkasszemet nézve
-
II. A MÓDSZERTANI ALAPOK – FORRÁSOK, NÉZETEK, NÉPEK?
-
II.1. Az antik középkor
-
II.2. „Medvebőrös barbárok”
-
II.3. Mennyire voltak barbárok a különböző germán csoportok tagjai?
-
II.4. A kutatás forrásbázisa: az ásó és a toll. A régészet és történettudomány lehetőségei és korlátai
-
III. CSÁSZÁRKORI GERMÁNOK
-
III.1. A barbár vadságnál is vadabb népek, avagy kik is a germánok?
-
III.2. Az első germánok a Kárpát-medencében: kvádok, vandálok, gótok
-
III.3. Egy kis csoport útjának kezdete – a gepidák
-
III.4. Hogyan éltek a császárkor germánjai? Mindennapi élet, harcászat, vallás
-
III.5. Vallás
-
IV. A hun korszak és a hosszú 5. század
-
IV.1. Elnyomás, vagy felemelkedés? Germán népek a Hun Birodalom árnyékában
-
IV.2. Harc a hunok örökségéért
-
IV.3. Az integráció másik útja – zsoldosként a birodalmak szolgálatában
-
IV.4. Rómaiak, szentek és germánok: a Rugi Királyság
-
IV.5. A Gepida Királyság megalakulása és története a 6. század elejéig
-
IV.6. A hun kor örököseinek művelődése – régészeti leletek az 5. század második feléből
-
V. AZ INTRIKÁK KORA – A 6. SZÁZAD
-
V.1. Egy új erő megjelenése: a langobardok
-
V.2. Kísérlet egy Gepida Birodalom létrehozására? A gepida–langobard szembenállás évtizedei
-
V.3. Fapadossal a világ körül, avagy az univerzális békefenntartók – A herulok esete
-
VI. AZ ANYAGI KULTÚRA A 6. SZÁZADBAN
-
VI.1. A soros temetők
-
VI.2. Gepida és langobard? Avagy mi rejlik a nevek mögött?
-
VI.3. Kereskedelmi és távolsági kapcsolatok
-
VI.4. A harcosok világa
-
VI.5. Az otthon maradók – a nők szerepe a társadalomban
-
VI.6. Települések, életmód
-
VII. THOR ÉS KRISZTUS? HITVILÁG ÉS VALLÁS.
-
VII.1. A pogányok hite
-
VII.2. A germán kereszténység – az arianizmus
-
VIII. A MARADÓK ÉS TÁVOZÓK. MI MARADT A HELYI GERMÁNOKBÓL? A Gepida Királyság bukása és a népesség avar kori továbbélése, valamint a langobardok útja Lombardiáig
-
VIII.1. Akik maradtak
-
VIII.2. Akik mentek. A langobardok esete – útban a világhír felé
-
IX. EGY RÉG LÁTOTT ISMERŐS A BIRODALOM PEREMÉN. Záró gondolatok
-
“WHO WOULD LEAVE ASIA, AFRICA OR ITALY TO GO TO GERMANIA?” Germanic tribes in the Carpathian Basin
-
A KÉPEK FORRÁSA
-
BIBLIOGRÁFIA
-
Írott források
-
Szakirodalom
Megjelent
Sorozatok
Nyomtatott ISSN
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-ShareAlike 4.0 International License.
