Nyelvelmélet és kontaktológia

Szerzők

É. Kiss Katalin (szerk.)
Hegedűs Attila (szerk.)

Tartalom

Egy-egy nyelv generációról generációra való módosulását és térbeli szétfejlődését, azaz, a nyelvtörténeti és a dialektális változásokat gyakran külső nyelvi hatások idézik elő. A nyelvi kapcsolatok a szókölcsönzésekben mutatkoznak meg leglátványosabban, azonban a nyelvek közötti kölcsönhatás – különösen kiterjedt kétnyelvűség esetén – a nyelvek grammatikáját: hangrendszerét, alaktanát és mondattanát is befolyásolhatja. A kontaktushatás hol új jelenségek felbukkanásában, hol archaizmusok megőrződésében érhető tetten. Minden bizonnyal kontaktushatások láncolata az ún. Sprachbund-effektus, azaz, egyegy grammatikai jelenségnek egy különféle, gyakran genetikailag nem rokon nyelveket magában foglaló földrajzi területen való elterjedtsége.

Intenzív, a szókölcsönzésen túlmenő, a nyelvek grammatikai rendszerét is befolyásoló kontaktushatás a kétnyelvűség talaján alakulhat ki. A két- vagy többnyelvűség mindenhol és minden történelmi korban gyakori. Mint a kötet tanulmányaiból megtudjuk, a népmozgások, hódítások, áttelepítések, változóhatalmi viszonyok már a Hettita Birodalomban is kétnyelvűséghez vezettek, épp úgy, mint a hellenisztikus Egyiptomban. Az ún. kulturális kétnyelvűség is ismert volt már az ókorban is. A mai magyar beszélőknek mintegy ötöde kétnyelvű, és kétnyelvűek az uráli nyelvcsalád szinte minden más tagjának beszélői is (ha nem háromnyelvűek, mint a Tajmir-félszigeti enyecek és nyenyecek jó része). Kétnyelvű közösségekben a kontaktushatás nemcsak alakítja az érintkező nyelvtanokat, hanem – aszimmetrikus erőviszonyok esetén – akár az egyik nyelv eltűnéséhez, azaz nyelvcseréhez, nyelvhalálhoz is elvezethet. E folyamatban társadalmi és lélektani tényezők játsszák a kulcsszerepet. Kötetünk tanulmányai elsősorban a nyelvi kontaktusok grammatikai következményeit elemzik, de a kiváltó okok között legtöbb tanulmány érinti a vizsgált jelenség szociolingvisztikai, olykor pszicholingvisztikai hátterét is.  

Fejezetek

  • Bevezetés
    É. Kiss Katalin
  • A hettita–luvi kétnyelvűség problémái. Szociolingvisztikai és módszertani kérdések az ókori Anatóliában
    Simon Zsolt
  • Kopt szintaxis és a görög igék átvételi morfológiája
    Egedi Barbara
  • Görög hatás a latin extraszillabikus [s] átszótagolásában?
    Cser András
  • A germán és újlatin nyelvek laringális kölcsönhatása
    Balogné Bérces Katalin, Huber Dániel
  • A nyelvi kölcsönhatás nyomai korai ómagyar okleveleinkben
    Szentgyörgyi Rudolf
  • Egy ómagyar kori kontaktusjelenségről. Német hatás nyomai ómagyar szövegeken
    Haader Lea
  • Az olasz személytelen szerkezet születése mint interferencia-jelenség
    Salvi Giampaolo
  • Az angollal való nyelvi érintkezés hatása a kanadai francia nyelv hangtani szerkezetére
    Kassai Ilona
  • Orosz hatások a komi-permjákban
    Oszkó Beatrix, Larisza Ponomareva
  • Orosz hatás az osztják aspektus- és akcióminőségrendszerre
    Csepregi Márta, Gugán Katalin
  • Kontaktusjelenségek a Tajmir-félszigeten
    Várnai Zsuzsa, Wagner-Nagy Beáta
  • Magánhangzóhiány és kontaktushatás a nagyhindi nyelvjárásban
    Presinszky Károly
  • Az átvevő nyelv morfológiai rendszerének hatása a népetimológia és szóelvonás érvényesülésében
    Benő Attila
  • … és (de) nemcsak
    Kádár Edit
  • Valószínűleg, hogy kontaktushatás
    É. Kiss Katalin
  • „Germanizmusok”. Német eredetű szerkezetek elfogadása és elutasítása a magyarban
    Hegedűs Attila, Tóth László

Letöltések

Megjelent

2010