A Krím-félsziget régészete a késő antikvitástól a késő középkorig (Kr. u. 6-11 század)
Tartalom
A Bizánci Birodalom anyagi és szellemi kultúrája nagy hatással volt Eurázsia kultúrtörténetére. Ez a hatás fokozottan érvényesült a Birodalom peremterületein, ahol ez elsősorban a diplomáciai kapcsolatok és az intenzív kereskedelem révén érvényesült. Mindezt jól ismerjük az írott források alapján, ám régóta kutatott kérdés, hogy mindez a peremterületek anyagi kultúrájában miként jelent meg. Ez a kérdés alapvető fontosságú a Kárpát-medence kora középkori régészetében is, amelyhez elengedhetetlenül szükséges a krími leletek alapos ismerete. Jelen könyvben ennek összefoglalására tettem kísérletet, magyar nyelven elsőként. A jellegzetes leletek áttekintése mellett azt a folyamatot vizsgálom a régészet eszközeivel, hogy a Bizánci Birodalom északi peremterületén hogyan érvényesült a magas és a peremkultúrák találkozása és érintkezése. Ebben a zónában kiemelkedő helyet foglal el a Krím-félsziget, amely napjaink politikatörténetében újra előtérbe került. Az említett félsziget délnyugati csücske közvetlen bizánci fennhatóság alatt volt, vagyis a bizánci hatás közvetlen kiindulópontja volt a Birodalom északi, sztyeppel szomszédos frontier zónájában. Az írott források élénk kereskedelmi kapcsolatokról számolnak be Kherszon thema és a körülötte élő többé-kevésbé letelepült népek között, de vannak adataink jóval északabbi területekkel való kapcsolatról (vö. kelet-európai amphora és oinochoe leletek). Ideális terület tehát annak a folyamatnak a vizsgálatában, hogy miként fejtette ki hatását a bizánci magaskultúra. A régészeti feltárások adatai alapján tudjuk, hogy számos műhely létezett a Krím-félsziget bizánci fennhatóság alatt álló részén, amelyek kifejezetten a szomszédos népeknek állítottak elő termékeket, így azok már eleve egyfajta akkulturációt feltételeznek. Ez különösen akkor ismerhető és érthető meg jól, ha a krími tárgyi hagyatékot a Bizánci Birodalom más, elsősorban belső területeivel hasonlítjuk össze. A mutatkozó – helyenként jelentős – különbségek miatt így pontosabb, ha krími-bizánci kultúráról és hatásról beszélünk. A kötet valamennyi vonatkozó helyén a bizánci hatás fogalmát ebben az értelemben használom. A vizsgált időszak a Kr. u. 6. század közepétől a 10. század elejéig terjed, vagyis a késő antikvitástól a középkori átmenetig. Ebben a periódusban a bizánci mellett a félsziget főleg keleti és északi sztyeppi területén élő nomádok mellett egy harmadik kulturális közeg is létezett, az ún. Gotia thema. Talán itt figyelhetjük meg leginkább azt hatást és folyamatot, hogy miként adaptálódott a bizánci kultúra. Érdekes megfigyelni, hogy melyek azok a kulturális alrendszerek, amelyeket közvetlen átvételre kerülnek, és melyek azok, amelyek csak felszínesen, vagy egyáltalán nem jelennek meg. A kelet-európai sztyepp és erdős sztyepp vidékén elsősorban ún. bizánci kisleleteket ismerünk a vizsgált időszakból, főként pénzérméket és ötvöstermékeket, illetve a kereskedelemmel összefüggő kerámialeleteket. Tekintve, hogy ezek – a Birodalom belső területein előkerült hasonló leletekkel ellentétben – többnyire jól keltezhető sírleletek, fontos támpontként szolgálnak a többnyire szórványként vagy nehezen keltezhető teleprétegekből ismert bizánci kisleletek tipokronológiájában.
Fejezetek
-
Előszó
-
Bevezetés
-
A KRÍM-FÉLSZIGET
-
A Krím-félsziget földrajzának és történetének rövid összefoglalása
-
A Krím-félsziget rövid története a kezdetektől az Orosz Birodalom megszállásáig (18. század)
-
A Krím-félsziget története a 6. század második felétől a 10. század közepéig
-
A KRÍM-FÉLSZIGET FONTOSABB LELŐHELYEI A KÖZÉP-BIZÁNCI KORBAN
-
Kherszon
-
Bakla
-
Boszpor
-
Cselter-Koba
-
Csufut-Kale
-
Eszki-Kermen
-
Kacsi-Kalon
-
Kiz-Kermen
-
Mangup
-
Szjujreny
-
Szkalisztoje
-
Szudak
-
Szuuk-Szu
-
Tepe-Kermen
-
Tepszeny
-
Uzeny-Bas
-
A SZALTOVÓI KULTÚRKÖR KRÍMI VARIÁNSÁNAK KÉRDÉSE A BIZÁNCI PEREMKULTÚRÁK TÜKRÉBEN
-
A Krím-félsziget kora középkori régészeti hagyatékának kapcsolata a szaltovói régészeti kultúrkörrel
-
Etnikumtörténeti kérdések: korai bolgárok (Kr. u. 7–10. század) hagyatéka a Krímben?
-
A Kazár Kaganátus és a Fekete-tenger északi-északkeleti partvidékének kora középkori régészeti kapcsolatai
-
Abrau-Djurszo II. temető
-
Provinciális bizánci peremkultúra a Krímben a szaltovói kultúrkör időszakában
-
Bizánci hatás a kora szaltovói időszak övveretein Kelet-Európában
-
A 8‒10. századi Don menti várépítészet jellegzetességei
-
Összefoglalás
-
Képtáblák
-
A képek forrásai
Megjelent
Sorozatok
Nyomtatott ISSN
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-ShareAlike 4.0 International License.
