Az Uráltól a Kárpátokig: Régészet és korai magyar történelem

Attila Türk

Az Uráltól a Kárpátokig: Régészet és korai magyar történelem

Szerzők

Türk Attila

Tartalom

Közismert, hogy a korai magyar történelem régészeti emlékei Kelet-Európában keresendők, miként az is, hogy az őshaza és a feltételezett egykori magyar szállásterületek: Levédia és Etelköz, valamint a 13. századi Magna Hungaria a mai Oroszország, Ukrajna és Moldovai Köztársaság területén helyezkedtek el . A rendszerváltást követően a kelet-európai tudományos régészeti kapcsolatok (is) szinte eltűntek, így a szakirodalom és az új keleti ásatási adatok csak szórványosan, személyes kapcsolatok révén jutottak el hozzánk. Az elmúlt másfél évtized azonban komoly változásokat hozott mind az új leletek, mind pedig a tudományos kapcsolatok vonatkozásában, mely lehetővé tette új őstörténeti szintézis elkészítését. Munkám elsősorban a feltételezett levédiai szálláshellyel kapcsolatba hozott Kazár Kaganátus, illetve a szaltovói kultúrkör régészeti hagyatékát, továbbá azok lehetséges magyar vonatkozásait tekinti a legfrissebb eredmények alapján.

Fejezetek

Bevezetés
Módszertani szempontok a kutatástörténet fényében
Átírások és a szaltyiv-majaki kultúra nevének helyesírásáról
Kutatástörténet
A szaltovói-kazár kutatás kezdetei az első leletektől az 1917. októberi bolsevik forradalomig (1890–1917)
Szaltovói kutatás a szovjet periódus első felében (1917–1945)
A szaltovói leletanyag szerepe a kazár történeti és régészeti kutatásokban
Az észak-kaukázusi GAIMK-expedíciók (1924–1928)
Az M. I. Artamonov vezette Don menti (Sarkel) expedíciók (1934–1936)
Szaltovói kutatás a szovjet periódus második felében (1945–1987)
A Kazár Kaganátus régészeti problematikája és a Volga–Don menti nagy régészeti expedíciók az 1950-es években
A Kazár Kaganátus történeti-régészeti kutatásának problematikája az 1950-es években
A szovjet kazárkutatás az 1950-es évek közepétől az 1960-as évek közepéig
Vissza a leletanyaghoz – Gennagyij Je. Afanaszjev kritikai elemzése (1987)
A modern szaltovói kutatás (1987–)
A szaltovói kultúrkör feltételezett variánsai az etnikai interpretációk tükrében
Az erdős sztyeppi, vagy alán variáns
A füves sztyeppi, vagy bolgár variáns
A Zlivki-horizont és a gödörsíros szaltovói temetők típusai
Az Alsó-Don és Azov menti, avagy kazár variáns
A Szokolovszkaja Balka-típusú lelőhelyek és a kurgánsírok köre
A dagesztáni variáns és a korai kazár főváros kérdése
A krími variáns és a bizánci kultúrkör
A Krím-félsziget szaltovói jellegű leleteinek időrendjéről összefoglalóan.
Az Alsó-Volga menti variáns és Itil kérdése
A szaltyiv-majaki kultúra régészeti definíciója.
A kamrasíros temetők jellemzése
A Verhnyij Szaltyiv-i temető
Majackoe gorogyiscse
Dmitrijevka gorogyiscse és környezete
A hamvasztásos és birituális temetők a szaltovói kultúrkör területén
A szaltovói kultúrkör régészeti jellemzése
Temetkezési szokások
Lovas- és lótemetkezések
Koporsó
A temetés utáni, rituális célú halottbolygatás
A leletanyag
Fegyverzet
Szablya és kard
Tőrök és harci kések
Lándzsa
Harci balta, fokos, csákány
Ostorbuzogány
Íj
Íjtegez
Nyíltegez
Nyílhegyek
Védőfelszerelések
Lószerszámok
A viselet elemei
Ékszerek és piperetárgyak
Használati tárgyak
A szaltovói kultúrkör temetkezéseinek antropológiai jellemzői
A szaltovói kultúrkör földrajzi variánsainak belső kapcsolatrendszere
A szaltovói probléma a korai magyar történelem régészeti kutatásában
A szaltovói kapcsolatok kérdése a Levédia-koncepciók tükrében
A szaltovói–magyar régészeti kapcsolatok kutatástörténete.
Olekszij Komar koncepciója a szaltovói – korai magyar kapcsolatokról a Levédia-kérdés fényében
Szempontok és adatok a honfoglalás kori leletanyag szaltovói kapcsolatainak értékeléséhez
A honfoglalás kori hagyaték keleti kapcsolatrendszere
A honfoglalás kori tárgytípusok és temetkezési szokások szaltovói kapcsolatairól átfogóan
Rítuselemek és tárgyak
Az etelközi és honfoglaló hagyaték szaltovói kapcsolatú leletkörének időrendi helyzete O. Komar szaltovói kronológiai rendszere nyomán
Adatok a honfoglalás kori temetkezési szokások újabb keleti vonatkozású elemeihez
A halmos temetkezések köre
Padmalyos és fülkés sírok a honfoglalás kori hagyatékban és Kelet- Európában
Padkás sírok a Kárpát-medence 10–11. századi hagyatékában
Padkás sírok Kelet-Európa kora középkori hagyatékában
A lovastemetkezésekben előforduló lókoponyák tájolásáról
Lovastemetkezések és lóáldozatok a kora középkori Kelet-Európában
Régészeti összefoglalás
A korai magyarok kazáriai kapcsolatainak kérdése régészeti és történeti kitekintésben
Új kutatások a kazáriai fémművesség közvetett hatásáról
A 9. századi magyar szállásterület kérdéséről az írott források és a szakirodalom alapján
Az Uráltól a Kárpátokig. A korai magyar történelem régészeti kutatásának legújabb eredményei interdiszciplináris kitekintésben
A honfoglalás kori hagyaték keleti gyökerei és kapcsolatrendszere – napjaink kutatási módszeréről
Etelköz és a Szubbotci-típusú leletkör
Levédia, a kazárok és a szaltovói régészeti kultúrkör kérdése új megvilágításban
A Sarkel kérdés magyar őstörténeti vonatkozásai.
A Volga–Dél-Urál-vidék
Összefoglalás
Bibliográfia
From the Urals to the Carpathians. Archaeology and history of Early Hungarians
Eastern connections of the Hungarian Conquest period material
Etelköz and the Subbotsi-type material
The question of Levédia, the Khazars, and the Saltovo cultural-historical complex
The region of the Volga-Southern Urals
Képek