3. Nemzetközi Korai Magyar Történeti és Régészeti Konferencia
Tartalom
2016. június 6–10. között került megrendezésre Budapesten a 3. Nemzetközi Korai Magyar Történeti és Régészeti Konferencia, amely a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézete és a Magyar Tudományos Akadémia BTK Magyar Őstörténeti Témacsoportjának összefogásával valósult meg. A tudományos ülésszak a magyar őstörténeti kutatás egyik kiemelkedő eseménye volt, melyen minden korábbinál nagyobb létszámban vettek részt külföldi szakemberek. A konferencia 14 előadását, valamint 10 további dolgozatot tartalmazó konferenciakötet monografikus jelleggel fogja össze a korai magyar történelem legújabb kelet-európai régészeti eredményeit. A kötet naprakészen és teljes, földrajzi régiónkénti kitekintésben tárja az olvasó elé a legfrissebb releváns leleteket, valamint azok régészeti és természettudományos értékelését, összesen 32 szerző tollából. Ebből kifolyóan nem pusztán a magyar eredetkérdés kapcsán született egy új, korábban nem látott léptékű tanulmánykötet, hanem Kelet-Európa kora középkori régészeti hagyatékának összefoglalása kapcsán egy új, nemzetközi jelentőségű kiadványt tett le az asztalra a magyar régészet.
A tanulmánykötet első fejezete Nyugat-Szibéria és az Urálontúl térségének eredményeit foglalja össze, mely alapján komoly módosításra van szükség a jelenleg általánosan elfogadottnak tekintett magyar őstörténeti modellünk régészeti hátterét illetően. A második fejezet az Urál nyugati előterének és a Káma völgyének 6‒10. századi hagyatékát tárgyalja, kiemelve olyan kérdéseket, mint a tarsolyok és tarsolylemezek, vagy a koponyatrepanáció szokásának eredete. Korszakos jelentőségű a régió magyar jellegű övvereteinek első archaeometriai összefoglalása. A Dél-Urál térsége szorosan kötődik a sztyepp régióhoz, ahol annak régészeti hagyatéka is feltűnik. Ennek kronológiai megfeleltetése a régió leleteivel, illetve a besenyő-oguz leletkör feltűnésének kérdése kulcsfontosságú a magyar eredetkérdésben. A következő rész a tágabb értelemben vett Volga-vidék emlékeit foglalja össze a magyar kérdés kontextusában. A régió a múltban is fontos érintkezési zónája volt különböző népeknek és kultúráknak, így kiválóan tanulmányozható a finnugor és török nyelvű népek egykori kapcsolatrendszere és a Volgán való átkelés földrajzi zónája. A Kaukázus és Kazária nevet viselő fejezet a Volga‒Dnyeper-Kaukázus kazár kori régészeti emlékeit mutatja be és elemzi, bemutatva annak az írott forrásokban is megőrződött sokszínűségét. A zárófejezetben a sztyepp nyugati végének történéseit, a 9‒10. századi szláv-magyar kapcsolatokat és a Kijevi Rusz hatását elemzik a szakemberek az anyagi kultúrán keresztül.
Fejezetek
-
A szargatkai és gorohovói kultúra történeti interpretációja. A korai vaskor Nyugat-Szibéria erdős sztyeppi területén a régészeti adatok alapján
-
A Tobol–Irtis régió középkorának történeti és régészeti-kulturális modellje
-
Újabb leletek az ujelgi temetőből
-
Az uráli és kazah sztyeppék ’bajszos’ kurgánjai (tipológia és kronológia)
-
A korai magyarok Volga–Urál-vidéki régészeti hagyatékának kutatása, avagy az empíria és a fantazmagória viszonyáról
-
Az Urál nyugati előterének tarsolyleletei és európai elterjedésük
-
Ezüstből készült ’korai magyar’ jellegű középkori díszítmények az Urál nyugati előterének Perm környéki területeiről
-
Koponyatrepanációk nyomai az Urál nyugati előterének Perm környéki területein feltárt népvándorlás kori temetőkben
-
A nyugat-kazahsztáni korai magyar leletek kérdéséről
-
Korai magyar leletegyüttesek az Orenburgi területen végzett ásatásokról
-
Besenyő temetkezések az Urál nyugati előterének sztyeppi területeiről
-
„Az ősök szájhagyománya nyomán úgy tudják, hogy azok a magyarok tőlük származnak…” A keleti magyarok kérdéséhez
-
A nomád fejedelemségtől az európai királyságig. Az ótörökök magyarokra gyakorolt hatásának kérdéséhez
-
A Bolsije Tyigani-i temető: a kutatás jelenlegi állása, új módszerek és megközelítések
-
Észrevételek a szamarai Volga-vidékről származó magyar jellegű leletek elkülönítésének néhány kérdéséhez
-
Még egyszer a volgai bolgároknál megtalálható, Káma menti és nyugat-uráli eredetű kézzel formált kerámiáról, az etnokulturális meghatározásukról folyó vita kapcsán
-
’Magyar’ jellegű övdíszek Volga menti finn nyelvű népek temetőiből a Volga jobb partvidékéről
-
A korai magyar problematikát érintő újabb leletek az Urál nyugati előteréből
-
A Középső-Don-vidék a 9‒10. században. A vorobjovkai sír régészeti kontektusa
-
Az as-tigorok az államiság felé vezető úton. A Kaukázus északi előterében, a Kiszlovodszk-medencében élő alánok településhálózatának fejlődése a Kr. u. I. évezredben
-
A Felső-Donyec menti szaltovói leletanyag kronológiája a magyar problematika tükrében
-
A magyarság 9. századi Alsó-Dnyeszter menti jelenlétének kérdéséhez
-
A Prut–Dnyeszter régió 9‒10. századi magyar jellegű hagyatéka (A fémművesség és az ötvösművészet tárgyai).
-
Kárpátalja középkori földvárai az Anonymus által leírt magyar‒szláv konfliktus aspektusában
-
Balta alakú amulettek a Kárpát-medence 11–13. századi hagyatékában. Régészeti megfigyelések a kora Árpád-kori rusz–magyar kapcsolatok kérdéséről
Letöltések
Megjelent
Sorozatok
Nyomtatott ISSN
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-ShareAlike 4.0 International License.
