A szegvár-oromdűlői 6-7. századi temető

Jelen kötet a négy évtizede a Csongrád megyei Szegvár község területén leletmentő feltárással megkezdett munka utolsó fázisa. Az Oromdűlő határrészben a helyi mezőgazdasági termelőszövetkezet homokkitermelést végeztetett, és a földmunkák során kora avar kori temetkezések kerültek elő. Az 1980-ban elkezdett megelőző feltárások 1997-ig tartottak. Ezek során császárkori telep objektumai, továbbá egy szarmata és egy 10–11. századi, valamint egy 6–7. századi temető sírjai kerültek elő. Az előkerült leletanyag restaurálása, ha szakaszosan is, de folyamatosan történt, és ezzel párhuzamosan az előkerült leletek rajzolása is. Először a 10–11. századi temető, majd a császárkori telep publikálása valósult meg. A feltárással párhuzamosan, majd azt követően évtizedekig tartott az avar temető síranyagának rajzoltatása. Az elmúlt 40 év alatt összesen 18 temetkezés (akna-, padmalyos és fülkesír) teljes leletanyaga lett közzétéve, ami a feltárt temetőrészlet csupán 3,5%-át jelenti. Jelen kötet közel 500 temetkezés mintegy 7000 leletének a részletes sír- és tárgyleírását mutatja be. A Tiszától keletre az eddig feltárt legnagyobb sírszámú kora avar kori temető régészeti leletanyagának tipológiai és kronológiai elemzését tárja az olvasó elé a temetőben megfigyelt temetkezési szokások értelmezésével kiegészítve. Mivel a szegvári temető használata viszonylag szűk időintervallumot (568–670) ölel fel, a temetkezésekből előkerült leletanyag alapján jól nyomon követhető e közösség keletről magával hozott tárgyi hagyatékának a Kárpát-medencében történő „elavarosodása”. A steppéről, bizánci területekről és Nyugat-Európából származó viseleti és használati tárgyak alapján a Kárpát-medence etnikai, kulturális és kereskedelmi kapcsolatai a feldolgozás során új megvilágításba kerülnek.