A közös jövő felé: A Pázmány Péter Katolikus Egyetem II. Dies Academicus konferenciájának tanulmányai (2023. április 18.)
Kulcsszavak:
Dies Academicus , 2023Tartalom
Egyetemünkön a Dies Academicus-t, mint sajátos konferencianapot korábbi rektorunk, Szuromi Anzelm OPraem indította útjára azzal a céllal, hogy intézményünk karai és oktatói jobban megismerjék egymást, egymás tudományát, és annak sajátos módszereit, illetve mutassák meg azt is, hogy miként művelhető, kutatható adott tudomány egyszerre szakszerűen és katolikus módon. Hiszen tudomány és vallás egymásnak kölcsönösen támaszai: „A tudomány és a vallás az érzékelés, illetve a tudomásulvétel szempontjából komplementer. Az egzaktság és a relevancia, vagyis pontosság és a jelentőség kiegészítik egymást. Aki túlhajtja az egzaktságot, a tárgyát szükségképpen ki kell emelnie, el kell szigetelnie, és ezzel elveszíti a kontextust, a környezetet, amely a tájékozódáshoz és a jelentőség felbecsüléséhez szükséges. Így a tudománynak és a vallásnak nemcsak az a feladata, hogy kibéküljön egymással, hanem az is, hogy legyenek mindig tudatában komplementer-szerepüknek”.
Minden tudásban van tehát hit, és minden hitben óhatatlanul van tudás is. Együtt jelölik ki, újra és újra a helyünket a Mindenségben. Ezért az igaz hit és a valódi tudás közös és féltett kincsünk, igaz, csak akkor, ha helyesen vesszük őket birtokba, ha helyesen élünk velük.
A vizsgált-kutatott valóság – nevezzük világnak, én-nek, vagy istenségnek, netán ezek nagy egységének – mindig titokzatos, és az is marad, akár épp az érthetősége, vagy éppen a talányossága miatt. Titkai fürkészésének sohasem érünk, érhetünk a végére, mivel nem mi alkottuk sem anyagát-formáját, sem törvényeit, sem a benne ható trendeket; legfeljebb azokból valamit ellesve tudjuk többé-kevésbé befolyásolni a benne, bennünk ható erőket, folyamatokat.
Vagyis sem a tudásunk, sem a vallásunk nem juttathatja abszolút biztos és teljes tudás birtokába az embert. A tudás veszélye a tudatlanság, a hité pedig a hitetlenség. Tudáshoz és valláshoz egyaránt sajátos hit, remény és szeretet fűzi kutatóját, hívét, követőjét.
Fejezetek
-
Ajánló sorok
-
Az állam viszonyulása a kulturális különbözőségekhez.Alkalmazkodás és annak észszerűsége
-
Contra Aquincum – Római erőd a ’Barbaricumban’
-
Az egyháztörténet helye a katolikus teológiában
-
Nemzet és nemzetpolitika
-
A kora gyermekkori intervenciós rendszer működése és fejlesztési lehetőségei a szabályozott ellátási út tükrében
-
Reziliencia a fi atalok között
-
A magyar őstörténet régészeti kutatásának első tíz éve a Pázmányon (2013–2023) Eredmények és perspektívák
-
A római kúriaátalakítás a változó társadalmi kihívások fényében
