Változások a pedagógiában – A pedagógia változása

Márta Klára Juhász; Judit Gál; József Kaposi; Enikő Szőke-Milinte; Gréta Ábrahám; Zsuzsanna Tölgyessy; Piroska Dobrosi-Jelinek; Andrea Kovácsné Duró; Márta Juhász; Mariann Horváth; Enikő Szőke-Milinte; Kornél Chira Csongo; Gréta Kuzma; Ildikó Zarándné Krafcsik; László Dóra; Judit Lerch-Cserei; Viktor Barna; Tünde Barabási; Csilla Marianna Szabó; Csenge Varga-Csikász; Tünde Lantos; Claudia Szajli; Éva Pásztor; Szilvia Moldován; József Kaposi; Gábor Ferenc Kiss; Richárd Fodor; Mária Gabriella Both; László Csorba F.; Hajnalka Hollósi; Sára Márton; Gabriella Sójáné Gajdos; Andrea Spákné Paráda; Anikó  Tanyiné Kocsis Anikó; István János; Márta Dobróné Tóth; Katalin Horváth; József Kormos; Mária Jaskóné dr. Gácsi; Anikó  Pálkuti; Éva Lívia Podlovics; Orsolya Gombocz; Andrea Tolnai; Gabriella Horváthné Lázár

Változások a pedagógiában – A pedagógia változása

Szerzők

Juhász Márta Klára (szerk.)

Kaposi József (szerk.)

Szőke-Milinte Enikő (szerk.)

Tartalom

Ez a kötet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK Vitéz János Tanárképző Intézetének immáron hatodik kiadványa a Jó pásztor című sorozatban. A három évvel ezelőtt elindított sorozat (A küldetés pedagógiája 2018, Pedagógiai valóságok 2018, Pedagógiai mozaik 2019, Pedagógiai változások – a változás pedagógiája, 2019, Dialógusok határtalanul 2020) célja, hogy fórumot biztosítson a különböző pedagógusképző műhelyekben folyó kutatási-fejlesztési tevékenységekről szóló beszámolóknak illetve azoknak a gyakorlati innovációknak, amelyek a pedagógusok gondolkodásmódjában és a mindennapi iskolai gyakorlatában megjelennek, amelyek a 21. század elvárásainak megfelelő pedagógiai valóságokról tudósítanak.

Sajátos ellentmondások jellemzik manapság az oktatás világát. Egyrészt azt halljuk, hogy a tudásgazdaság kihívásai globális szinten egyre erőteljesebb versenyhelyzetet indukálnak országok, kontinensek és kultúrák között, másrészt a mindennapokban azt tapasztaljuk, hogy az intézményes iskolarendszer az egész világon válságban van. Eltérő szemléletű tanulási-tanítási paradigmák egymásra torlódtak és különböző nézőpontok egymásra csúsztak, amelynek eredményeként a gyakorló pedagógusok mindinkább elvesztik tájékozódó képességüket. Számos tanár arról panaszkodik, hogy túlzottak vagy egyre minimálisabbak a követelmények miközben az állandó változtatások kiszámíthatatlanná, helyenként áttekinthetetlenné teszik a mindennapi pedagógiai munkát. A diákok, szülők pedig egyre kevéssé szeretik a tanórákat, ezért a pedagógiai munka nem az ismeretek reprodukcióját, hanem a tanulás módszerének elsajátítását igyekszik a fókuszba helyezni. A kutatások, felmérések azt is nyilvánvalóvá tették, hogy a pedagógusok többsége sem pozitív lehetőségként éli meg a tanárszerep változásából adódó pedagógiai tevékenységeket. A dominánsan ismeretátadó módszert alkalmazó pedagógusok számára az új elvárások (motiváló és interaktív módszerek, aktív tanulói tevékenységek), az ún. facilitátori szerep nem tűnik vonzónak. Bizonytalanul vannak rá felkészülve, és arról sincsenek meggyőződve, hogy ez eredményesebb lenne a diákjaik felkészítése szempontjából.

Ebben – a már-már szürreálisnak tetsző helyzetben – azért van önmagán túlmutató jelentősége egy ilyen válogatásnak, mert az elmúlt évtizedek tapasztalatai arról tanúskodnak, hogy a válságra adott releváns válaszok nem makro-, hanem mikroszinten (tantermekben, foglalkoztató szobákban) tudnak csak megszületni. Ott, ahol a gyerekekre figyelő, az ő gondolataikat, érzéseiket értő és az új megoldásokat kereső pedagógusok dolgoznak. Olyanok, mint e kiadvány szerzői, akik reflektíven viszonyulnak saját tevékenységükhöz és eset-, vagy műhelytanulmányokban mutatják be megfigyelésiket, kutató-fejlesztő munkájukat és innovációs tevékenységüket. Minden feldolgozott téma, eset azt a meggyőződést erősíti, hogy az intézményi-tantermi mikroszintű folyamatok támogatására, a pedagógusok szakmai munkájának segítésére kellene sokkal több figyelmet és erőforrást biztosítani. A támogatási folyamat egyik sarokköve lehetne a nevelési-fejlesztési innovációs tevékenységek, különböző kísérletek támogatása, a helyi jó gyakorlatok ösztönzése, megosztása. Reményeink szerint ez a kiadvány is ezt szolgálja.

Fejezetek

Szerkesztői előszó
Óvodai nevelés
A gardneri interperszonális és intraperszonális intelligencia vizsgálata óvodáskorban

Ábrahám Gréta
Ördögtől a Megváltóig: a gyermekkép változásai

Tölgyessy Zsuzsanna
Idegen nyelvek tanítása-tanulása
Érettségi előtt álló gimnazisták idegennyelv-tanulási motivációi és eredményessége – egy szakdolgozati kutatás tanulságai

Dobrosi-Jelinek Piroska
Középiskolások vélekedése az élményközpontú, angol és német nyelvű programokról

Kovácsné Duró Andrea
A nemzetiségi népismereti tartalmak közvetítésének digitális lehetőségei

Juhász Márta
Hallásértés objektív mérése a közoktatásban. Fókuszban az angol és a német nyelvoktatás

Horváth Mariann
Médiaműveltség, digitális műveltség – Tanítás és tanulás digitális tanulási környezetben
Tanulási motiváció – digitális tanulás

Szőke-Milinte Enikő
Digitalizációs törekvések a magyar köznevelésben

Chira Csongor Kornél
A digitális történetmesélés alternatívái a középiskolában

Kuzma Gréta
Tanulási környezetek a folyamatos szakmai fejlődésben – egy zárt szakmai Facebook-csoport vizsgálata

Zarándné Krafcsik Ildikó
A médiaműveltség alkalmazása, modelljei

Dóra László
Médiaműveltség, médiakommunikációs tudatosság gyerekkorban. Kutatási alapvetés az óvodai online foglalkozások vizsgálatához

Lerch-Cserei Judit
Folyamatos szakmai fejlődés a pedagógusképzésben és a pedagógus pályán
Felülnézetben – vezetők a kollégiumpedagógusok kompetenciáiról

Barna Viktor
A szakmai fejlődés megítélése otthontanulási élmények mentén pedagógusjelöltek körében

Barabási Tünde
Tanári kompetenciák napjainkban: az adaptált TALIS felmérés eredményei – az igények és a valóság

Szabó Csilla Marianna, Horváthné Lázár Gabriella
A drámapedagógia szerepe a pedagógussá válás folyamatában

Varga-Csikász Csenge
A mentorálás jelentősége az óvodapedagógusok szakmai fejlődésében

Lantos Tünde
Az iskolai és a családi nevelés lehetőségei
Jövőorientáció vizsgálata egyszülős és kétszülős családban nevelkedő serdülők körében

Szajli Claudia
Az érzelmi intelligencia fejlesztése a tanórán, a tanári és tanulói hatékonyság jegyében

Pásztor Éva
Szabadulószobák és ketrecek. Vallási nevelés a modern teológiaiés a fundamentalista nyelvfelfogás játékterében

Moldován Szilvia
A történelem tanítása
A történelemi műveltség – változó történelemtanítás

Kaposi József
„Krónika”, mint történelmi forrás a videóinterjús tananyaghoz

Kiss Gábor Ferenc
Párhuzamos történeti narratívák a szabályozó dokumentumokban, angol és magyar történelemtankönyvekben

Fodor Richárd
A természettudományos műveltség alakulásnak támogatása
Élménypedagógia kártyajátékokkal a Nyíregyházi Élményközpontban

Hollósi Hajnalka , Márton Sára, Sójáné Gajdos Gabriella, Spákné Paráda Andrea, Tanyiné Kocsis Anikó, János István, Dobróné Tóth Márta
Őrségi terepgyakorlatoknál alkalmazott projektoktatás hatékonyságának vizsgálata a gimnáziumi korosztály tehetséggondozása során

Horváth Katalin
Pedagógiai gondolatok, reflexiók
A filozófia és az etika, mint sajátos tantárgy

Kormos József
Gondolatok a 21. század pedagógiai nehézségeiről

Jaskóné dr. Gácsi Mária
Szent Benedek Regulája a XXI. századi oktatás iránytűje

Pálkuti Anikó
Reziliencia az oktatásban

Podlovics Éva Lívia
Mentortanárok munkájának támogatása a Tanárképző Tanszéken

Gombocz Orsolya
A kezdő tanár problémáinak különböző rétegei az iskolában és a digitális oktatás kihívásai

Tolnai Andrea
Zenei tehetséggondozás és képességfejlesztés mozgásos, szabály- és szerepjátékokkal

Gál Judit
Szerzőink