Nyelvelmélet és dialektológia 4: A Károli-biblia nyelve

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Elméleti Nyelvészeti Tanszéke és Magyar Nyelvészeti Tanszéke 2017 októberében ismét megrendezte műhelykonferenciáját Nyelvelmélet és dialektológia. A Károli-biblia nyelve címmel (amely immár a tizedik Nyelvelmélet és ... rendezvény). A konferencia speciális témájának (amit jelen kötet alcíme is kifejez) aktualitását a reformáció elindulásának 500. évfordulója adta. A műhelykonferencián 15 előadás hangzott el, ennek mintegy felét tartalmazza kötetünk. Több tanulmány írásbeli változata nem készült el ugyanis, illetőleg a szigorú lektorok javaslatai alapján a szerkesztők nyolc tanulmány megjelenését tartották elfogadhatónak.

A magyar irodalmi nyelv kialakulásának menetében a Vizsolyi Biblia különleges helyet foglal el. Pais Dezső (1954: 142) szerint "tiszta, érthető, világos stílusa, következetes helyesírása" magyarázza hatását. Szathmári István a stílus mellett kiemeli: "a Károli-biblia azáltal, hogy a korábbi nyomtatványok í-ző nyelvhasználatával szemben az é-ző, az ö-zővel szemben az e-ző beszédmódot választotta, és hogy mind az egyéb hangtani jelenségeket, mind a nyelvtani rendszer elemeit illetően táji szélsőségektől mentes, kiegyenlítettebb nyelvhasználati típussal élt, továbbá hogy ezt - Szenczi Molnár zsoltáraival együtt - minden eddiginél nagyobb intenzitással terjesztette, nagymértékben hozzájárult irodalmi nyelvünk kialakulásához" (2017: 212). A Károli-biblia hatásának megértéséhez azonban meg kell említeni azt a közösséget, amely ezt a bibliafordítást a magáénak érezte, mindennapi gyakorlatában használta, mert ez a használat is elősegítette identitásának megerősödését: a református magyar mezővárosi közösségeket. Amint Labov írja: egy adott közösség által használt új nyelvi változat akkor jut el egyéb beszélőcsoportokhoz, amikor az adott közösség értékei vonzóakká válnak egyéb csoportok számára is, s az új nyelvi változó átvétele mintegy kísérőjelensége az értékek átvételének (1975: 280). A Vizsolyi Biblia tehát "a helvét reformáció és a magyar nemzettudat összefonódásának produktuma, amely az anyanyelv rangemelése révén vált évszázadokra közösségformáló irodalmi teljesítménnyé" (Bitskey 2013).

A konferencia itt közölt előadásai a Vizsolyi Biblia nyelvét a következő témakörökben vizsgálták: milyen fordítási elvek és gyakorlat érhetők tetten az eredeti Vizsolyi Bibliában és későbbi változataiban, hogyan jelentkezik a hagyomány és az újítás Károli Gáspár nyelvében, vannak-e dialektális jellemzők a Károli-bibliában, mit mond a korról, a fordítóról, a fordításról a Jónás könyve Károli-fordításának filológiai, jelentéstörténeti és stilisztikai elemzése.

A kötet szerzői tanulmányaikban a Károli Gáspár fordította bibliát különböző formában (és különböző helyesírással) nevezik meg. Mivel a szerzők ragaszkodtak a maguk által választott változathoz, a szerkesztés során e változatosságot meghagytuk.

Hegedűs Attila